PENÉSZGOMBÁK SZEMMEL LÁTHATÓ TERMÉKKÁROSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS TÚLÉLŐ TELEPSZÁMÁNAK MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ, KERESKEDELEMBEN KAPHATÓ PALACKOZOTT FORRÁS- ÉS ÁSVÁNYVIZEKBEN

Pap Kata, Tornai-Lehoczki Judit,  Syposs Zoltán

 

 

 

VISUAL GROWTH AND SURVIVING OF FILAMENTOUS FUNGI IN DIFFERENT BOTTLED WATERS

Kata Pap, Judit Tornai-Lehoczki, Zoltan Syposs

 

 

Summary

 

Generally, it is thought that moulds do not grow into visible bodies in bottled mineral water products which contain very low amounts of nutrients (organic matters) for the moulds. After all visible growing of moulds in bottled water caused customer complains in several cases. The aim of our study was to verify the microbial stability of 12 types bottled waters with different mineralization and CO2 level against 4 different moulds Fusarium sp.; Cladosporium sp.; Penicillium chrysogenumand Aspergillus fumigatus, isolated earlier from different commercial bottled waters.

Inoculation of water samples was performed from the same suspension at the same time for all samples. The water samples were inoculated with the conidial suspensions to obtain approximately 10, 10-50 and 100-500 conidia per 100ml water sample. The surviving colony forming unit (CFU) numbers and visual growth were monitored during the investigation period (26 weeks). To determine the CFU number membrane filtrations or when expected CFU number could be expected

 

 

 

 

Előzmények, célkitűzések

 

A palackozott forrás- és ásványvízgyártás élelmiszer mikrobiológiai szempontból jelentős terület. Az érvényes magyar jogszabály (65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet) a természetes forrás- illetve ásványvizeknél semmiféle kezelést nem engedélyez, mely a termék összetételére hatással van, így az antimikrobás kezeléseket sem. Szénsavmentes termékek esetében a végtermék összetétele nem bír gátló hatással a mikrobák szaporodására, de számos szakirodalalom számol be különböző mikrobák szénsavas ivóvizekben való túléléséről is. A természetes forrás, illetve ásványvizek gyártása során tehát kiemelt fontossággal bír az élelmiszerhigiénia és az élelmiszer mikrobiológiai rizikófaktorok ismerete.

A palackozott forrás- és ásványvizekben előforduló baktériumokról több tudományos cikk jelent meg (Mavridou, 1992; Morais et al., 1990; Moreira et al., 1994; Warburton et al., 1994). Ezzel szemben keveset vizsgált terület a penészgombák előfordulása palackozott ivóvizekben. A fonalas- illetve sarjadzó gombák felszíni, valamint felszín alatti vizekben való előfordulásáról szintén több publikáció található (Cabral et al., 2002; Hageskal et al., 2009; Fujikawa et al., 1997). A penészgomba fajok bár számos alkalommal kimutathatók a vezetékes és a palackozott ivóvizekben egyaránt, jelenlétük mindenképpen környezeti kontaminációra utal.

A fonalasgombák szénsavmentes ásvány- vagy forrásvízben szaporodni képesek, esetleges toxintermelésük (Paterson et al., 1997; Russel és Patterson 2007; Criado et al., 2005), illetve patogén, allergén penészgomba esetén puszta jelenlétük is egészségügyi, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. Az ivóvízben jelenlévő fonalasgombák az egészségkárosító hatás mellett az ivóvíz érzékszervi elváltozását is okozhatják. Az esetenként szemmel látható telepek megjelenése a nagyszámú fogyasztói panaszt okoz. A vizuális problémák mellett a kedvezőtlen aromaanyagok termelésével, dohos, fanyar, keserű illetve „sár íz” jellegű íz hibát okozhatnak.

 

A fentieket alapul véve a célkitűzéseink a következőek voltak:

 

(1) Palackozott forrás- illetve ásványvízből izolált penészgomba törzsek (Fusarium oxysporum CC F 36; Cladosporium cladosporoides CC F 50; Penicillium chrysogenum NCAIM F 00837; Aspergillus fumigatus NCAIM F 00673) túlélésének, szaporodásának nyomon követése.

(2) Szabad szemmel is látható micéliumképzés (szabad szemmel észlelhető termékkárosítás) nyomon követése 26 héten keresztül, 12, ásványi anyag- és szénsavtartalmában különböző (6 szénsavas és 6 szénsavmentes), kereskedelemben kapható palackozott forrás- és ásványvízben

 

Anyagok és módszerek

 

Vizsgált palackozott forrás- és ásványvizek

A minta mátrix összeállításánál szem előtt tartottuk a palackozott forrás- és ásványvíz termékskála európai sokszínűségét. Ezek alapján a termékeket Európa 4 különböző országából gyűjtöttük össze, így 4 gyártóüzem összesen 12 különböző, a kereskedelemben kapható palackozott ivóvizét vontunk be a kísérletünkbe. Mintáink között egyaránt szerepel ásványvíz és forrásvíz különböző csomagolóanyagban, úgymint PET- illetve üvegpalack. A termékek ásványi anyag- és szénsavtartalma is különböző. Amennyiben egy adott terméknél kereskedelemben elérhető volt többféle kiszerelés, úgy a csomagolóanyag maximális fajlagos felületének elérése érdekében a legkisebb térfogatút igyekeztünk beszerezni. A vizsgált palackozott forrás- és ásványvizeket összefoglalva az 1. táblázat szemlélteti.

 

1.táblázat: A kísérleteinkhez felhasznált palackozott ásvány- és forrásvizek összefoglalása

Ásványvíz illetve
Forrásvíz

Térfogat, csomagoló-anyag
 

Átlagos oldott oxigén (mg/l)

Átlagos oxigén tartalom a gáztérben (mg/l)

Szén-dioxid tartalom (g/l)

Ásványi anyag tartalom (mg/l)

pH

Minőség megőrzési idő (hét)

FV1

500 ml PET

3,615

16,830

0

376,6

7,74

52

FV2

500 ml PET

3,187

23,883

0

369,0

7,93

52

AV3

500 ml PET

2,377

12,663

0

1870,0

7,87

52

AV4

500 ml PET

2,820

6,177*

0

644,5

7,35

52

AV5

500 ml PET

0,747

6,013*

0

627,0

7,49

52

AV6

330 ml üveg

3,497

5,010*

0

627,0

7,30

52

AV7

500 ml PET

2,137

4,010

6,0

627,0

4.90

26

FV8

500 ml PET

2,023

4,100

6,0

369,0

6,00

26

FV9

500 ml PET

2,417

5,243

4,4

376,6

5,60

26

AV10

500 ml PET

1,783

7,093

5,2

1870,0

5,32

26

AV11

500 ml PET

2,297

3,667

6,0

1945,5

5,78

26

AV12

1500 ml PET

2,803

4,900

4,0

627,0

5.30

26

FV= forrásvíz;      AV= ásványvíz                      * nitrogénpárnát alkalmazó töltés technológia

 

 

A termékminták beoltásához használt penészgombák

A kísérleteinkhez kizárólag olyan penészgombákat használtunk fel, melyeket az azt megelőző 2 évben a kereskedelemben kapható palackozott forrás- és ásványvizekből izoláltunk, függetlenül attól, hogy az adott izolátum az eredeti termékben szemmel látható termékkárosítást okozott-e.

A vizsgálatokba bevont penészgombák tehát az alábbiak voltak:

  • F. oxysporum CC F 36: forrásvízből izolált – a forrástermékben szemmel látható termékkárosítást nem észleltünk
  • C. cladosporoides CC F 50: ásványvízből izolált - a forrástermékben szemmel látható romlást okozott
  • P. chrysogenum NCAIM F 00837: ásványvízből izolált - a forrástermékben szemmel látható romlást okozott
  • A. fumigatus NCAIM F 00673: ásványvízből izolált– a forrástermékbenszemmel látható termékkárosítást nem észleltünk

 

Penészgombák szaporítása, a beoltáshoz felhasznált konídium begyűjtése

A beoltáshoz használt penészgombákat Malt Extract Agar-on szaporítottuk. (MEA; Merck 1.05398). A C. cladosporoides CC F 50 valamint a P. chrysogenum NCAIM F 00837esetében25 °C-os, aF. oxysporum CC F 36 esetében. 28°C-os, az A. fumigatus NCAIM F 00673esetében 37°C-os, inkubálási hőmérsékletet használtunk.

 

Az inkubációs idő egységesen 5 nap volt. A túlélő telepképző egységek (TKE) meghatározásánál is ezeket a tenyésztési körülményeket használtuk.

 A konidiumokat steril vízben, illetve az A. fumigatus NCAIM F 00673 esetében 0.1%-os “TWEEN 80” oldatban szuszpendáltuk, illetve hígítottuk a kívánt koncentrációra. A konídium koncentrációt Buerker kamra segítségével ellenőriztük.

 

A vizsgált palackozott forrás- és ásványvizek penészgombákkal való beoltása

A palackozott forrás- és ásványvízmintákat az alábbi végső koncentrációra állítottuk be:

  • <10 konídium /100 ml termék
  • ~10-50 konídium /100 ml termék
  • ~100-500 konídium /100 ml termék

A beoltás pontos koncentrációját membránszűréssel ellenőriztük.

 

A vizuális nyomon követés valamint a túlélő telepszám meghatározása céljából készített termékminták beoltása egy időben, koncentrációnként azonos törzsoldatból történt. A 330 ml-es termékminták esetén, annak érdekében, hogy a kísérlet végére is megfelelő mennyiségű minta álljon rendelkezésre a túlélő telepszám meghatározásához, dupla darabszámmal dolgoztunk. Összességében az alábbi mennyiségű termékminta került beoltásra:

  • Vizuális nyomon követés céljára: 3 parallel palack penészgombánként és vízmintánkként, összességében: 432 palack(4 különböző penészgomba törzs x 12 féle termékminta x 3 parallel x 3 koncentráció)
  • Túlélő telepszám meghatározására: mivel a szénsavas termékek esetén minden egyes telepszám meghatározáshoz külön palackra volt szükség, így a beoltott minta mennyiség a következőképpen alakult:
    • Szénsavas vízminták: 648 palack(4 különböző penészgomba törzs x 3 koncentrációx 6 féle termékminta x 9 palack a telepszám meghatározás különböző időpontjaira – 0., 1., 2., 3., 4., 6., 8., 10., 12. hét)
    • Szénsavmentesvízminták:84palack(4 különböző penészgomba törzs x 3 koncentrációx 6 féle termékminta + 12 extra minta a 0.33 ml –es kiszerelés esetében)

 

Kísérleteinkhez tehátösszesen 1164 db palack került beoltásra.

 

A beoltott palackozott forrás- és ásványvizek inkubálása

A beoltott termékmintákat termosztát szobában, szobahőmérsékleten inkubáltuk.

 

A szemmel látható termékkárosodás vizuális nyomon követése

A vizuális nyomon követés teljes időtartama a szénsavas termékminták szavatossági idejével megegyezően, 26 héten át történt. Ez idő alatt heti rendszerességgel minden egyes palackot egyenként, állandó fény melletti átvilágítással átvizsgáltuk. Pozitívnak értékeltük a penészgombák által képzett apró, illetve a felhőszerű lebegő képleteket, melyek hifa fonalakra utaltak.

 

Túlélő telepképző egységek számának meghatározása

A vizuális nyomon követés mellett a túlélő telepképző egység szám meghatározását is elvégeztük, arra keresve a választ, hogy ez a szám alátámasztja-e a kapott eredményeinket.

Értékelhető eredmények érdekében a beoltott, illetve túlélő telepképző egység számot a várható értékektől függően membránszűréssel, illetve lemezöntéssel határoztuk meg. Abban az esetben, ha a telepszám várható értéke magasabb volt, mint 102/10 ml, lemezöntést (1 ml minta), kisebb értékeknél membránszűrést (10, 20, 50, 100, 250, illetve 500 ml minta) alkalmaztunk.

 

A mintázást az első 4 hétben hetente végeztük, majd azt 2 hetes mintavételi gyakoriságra csökkentettük. A szénsavmentes termékminták esetében az élő telepszám meghatározást minden esetben 20 hétig folytattuk.

 

A szénsavas termékminták esetében a túlélő telepszám meghatározását 12 hetes intervallumra, illetve a szemmel látható termékromlás megjelenéséig terveztük. A C. cladosporoides CC F 50, P. chrysogenum NCAIM F 00837, F. oxysporum CC F 36 törzsek esetében a túlélő telepszám a 10-12. héten belül egyértelműen nullára csökkent, így ezeknél a mintáknál a membránszűrést nem is folytattuk tovább a 12. hét után. Az A. fumigatus NCAIM F 00673 törzs esetében a  beoltott szénsavas termékmintákban azonban a 12. hét után is észleltünk túlélő telepszámot, így a vizsgálatokat a 26. héten végzett membránszűréssel egészítettük ki.

A mintázást megelőzően a homogén mintavétel érdekében a termékmintákat minden esetben erőteljesen felráztuk.

 

 

Eredmények

 

A vizuális nyomon követés eredményei a szénsavas palackozott vízmintákban

Az általunk vizsgált 216 minta (Európa 4 országából származó, 6 különböző, kereskedelmi forgalomban kapható palackozott szénsavas forrás- és ásványvíz) egyik mintájában sem volt kimutatható szemmel látható termékkárosítás, a vizsgált penészgombával való beoltást követő 26 hét alatt. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy az általunk vizsgálta 4 különböző, palackozott szénsavas forrás- és ásványvízből izolált fonalasgomba esetében ezen termékeknél a jellemző minőség megőrzési idő (26 hét) alatt szabad szemmel látható micélium képződés okozta termékkárosításra és ezzel összefüggő fogyasztói panaszra nem kell számítani.

 

A vizuális nyomon követés eredményei a szénsavmentes palackozott vízmintákban

A szénsavmentes palackozott forrás- és ásványvíz mintákban észlelt termékkárosítás időpontját részletesen az 2. táblázat szemlélteti. A szénsavas termékmintákkal ellentétben a vizsgálatunk alatt a szénsavmentes palackozott forrás- és ásványvizek mindegyikében észlelhető volt szabad szemmel látható micélium képződés.

A palackozott szénsavmentes ásványvíz mintákat vizsgálva szembeötlő, hogy minden esetben a FV2 kódjelű forrásvíznél jelentkezett a legkésőbbi időpontban szabad szemmel látható micélium képződés, ez a különbség azonban a statisztikai analízis alapján nem volt  szignifikáns. Az elvégzett varianciaanalízis nem mutatott ki szignifikáns eltérést sem a különböző penészgombák, sem a felhasznált forrás- illetve ásványvizek között.

 

 

 

2. táblázat: A szabad szemmel látható termékkárosítás megjelenésének időpontjai a vizsgált penészgombákkal beoltott, szobahőmérsékleteninkubált palackozott szénsavmentes forrás- és ásványvizeknél

Termék-minta kódja

A beoltástól eltelt idő (hét)

F. oxysporum
CC F 36

C. cladosporoides
CC F 50

A. fumigatus
 
NCAIM F 00673

P. chrysogenum
NCAIM F 00837

K1

K2

K3

K1

K2

K3

K1

K2

K3

K1

K2

K3

FV1

24

24

24

24

24

24

12

12

12

14

14

14

FV2

26

26

26

26

26

26

24

24

24

24

24

24

AV3

24

24

24

26

26

26

24

24

24

20

20

20

AV4

18

18

18

20

20

20

18

18

18

14

14

14

AV5

20

20

20

24

24

24

12

12

12

14

14

14

AV6

20

20

20

26

26

26

24

24

24

24

24

24

K1 = kiindulási koncentráció <10 TKE/100 ml;

K2 = kiindulási koncentráció 10-50 TKE/100 ml;

K3 = kiindulási koncentráció 100-500 TKE/100 ml

FV= palackozott forrásvíz

AV= palackozott ásványvíz

 

A vizuális nyomon követés eredményei a beoltáshoz felhasznált különböző penészgomba fajok esetében a szénsavmentes palackozott forrás- és ásványvíz termékmintáknál

A szénsavmentes palackozott forrás- és ásványvíz termékminták esetében a szabad szemmel látható termékkárosítás eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy:

  • A termékkárosítás megjelenésének időpontja a vizsgált fonalasgomba fajok kiindulási (beoltási) telepképző egység számtól nem függött, az minden azonos szénsavmentes termékmintánál vizsgált fonalasgombánként azonos héten jelentkezett. (lásd 2 táblázat)
  • A szénsavmentes termékminták esetében a szabad szemmel látható mértékű termékkárosítás 95% - os konfidencia szinten szignifikáns eltérést nem mutatott sem a vizsgált fonalasgomba fajok, sem a különböző eredetű, összetételű palackozott forrás- és ásványvizek között.     
    A 2. táblázat szemlélteti az alábbiakben részletezett tapasztalati sorrendet:
    • A szabad szemmel látható termékkárosítás bár változó időpontban, de jellemzően először az A. fumigatus NCAIM F 00673,vagy aP. chrysogenum NCAIM F 00837 törzsek esetében jelentkezett. Ez alól egyedül az AV6 kódjelű ásványvíz a kivétel, ahol a F. oxysporumCC F 36törzzsel beoltott mintáknál jelentkezett először szabad szemmel észlelhető termékkárosítás.
    • Minden vizsgálatunkba bevont szénsavmentes palackozott forrás- és ásványvízmintánál jellemzően sorrendben harmadikként a F. oxysporumCC F 36törzzsel beoltott mintáknál jelentkezett szabad szemmel észlelhető termékkárosítás (kivétel a fent említett AV6 kódjelű termékminta) és végül a C. cladosporoides CC F 50törzzsel beoltott minták esetében volt a legkésőbb tapasztalható a termékkárosítás (20-26. hét).

Fujikawa (1999) és munkatársai azonos nemzetségű fonalasgomba fajokkal végzett hasonló kísérletiben a beoltás előtt sterilezett palackozott ásványvizekben 1 hónap elteltével tapasztalt szemmel látható termékkárosítást P. chrysogenum NCAIM F 00837 és C. cladosporoides CC F 50esetében. A párhuzamosan végzett, nem elősterilezett palackozott ásványvizekkel végzett kísérleteiben azonban egyáltalán nem tapasztalt szemmel látható micélium növekedést. Fujikawa a jelenséget a kísérő baktériumflóra gátló hatásával magyarázza. Az említett szakirodalmi eredményeknek ellentmondanak az általunk tapasztaltak. A termékmintáinkban elősterilezés nélkül, a kísérő baktériumbiotaellenére is minden egyes szénsavmentes palackban minden vizsgált fonalasgomba törzs esetében tapasztaltunk szemmel látható micélium fejlődést a vizsgált időszak alatt.

Az általunk leírtakhoz hasonló eredményekről számolnak be Criado (2005) és munkatársai. Szénsavmentes palackozott ásványvízbe oltott Penicillium citrinumesetében 20 hét, Cladosporium citrinum esetében23 hét elteltével tapasztaltak szemmel látható termékkárosítást, míg a mi mérési eredményeink P. chrysogenum NCAIM F 00837 esetében már a 14. héttől, C. cladosporoides CC F 50esetében azonban a szakirodalmi eredményeknél valamivel később, a 24-26. héten mutatták a micéliumok megjelenését. Criado kísérleteiben a beoltást megelőzően 5 hónapon keresztül előinkubált PET palackos ásványvizek esetében jóval hamarabb, 1 hónap elteltével is tapasztalt szemmel látható termékkárosítást, melyet a PET palackból kioldódó szerves anyagokkal magyaráz. Mi a kísérleteink során előinkubálást nem alkalmaztunk.

Más szakirodalmi adatok (Cabral & Pinto, 2002) szerint a legtöbb esetben Penicillium spp. illetve C. cladosporioides fajokfelelősek a kereskedelemben kapható szénsavmentes palackozott forrás- és ásványvizek szemmel látható termékkárosításáért. Ezek a megfigyelések szintén alátámasztják azon eredményeinket, melyek szerint a fonalasgombák potenciális termékkárosítók a szénsavmentes forrás- és ásványvizek esetén.

 

 

Túlélő telepképző egység száma szénsavas palackozott vízmintákban

A 6 különböző szénsavas forrás- és ásványvízzel (összesen 216 db palack) egy időben végzett kísérletek eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szénsavas termékekben a kiindulási élő telepképző egység a vizsgált időtartam alatt mind a négy vizsgált fonalasgomba fajnál csökkenést mutatatott. A kimutatható telepképző egység szám csökkenés mértéke penészgomba fajonként eltérő volt, a statisztikai analízis 95% - os konfidencia szinten szignifikáns eltérést mutatott ki az A. fumigatus NCAIM F 00673esetében, ahol a túlélés jelentősen hosszabb volt, mint az összes többi vizsgálatba vont penészgomba fajnál.

 

 

 

Túlélő telepképző egység számának alakulása  aF. oxysporum CC F 36törzzsel beoltott szénsavas mintáknál

F. oxysporum CC F 36törzzsel beoltott valamennyi szénsavas mintában egyértelműen csökkenő tendencia volt kimutatható a telepképző egységek számában. Az eredmények gyakorlatilag minden szénsavas termékmintában hasonlóan alakultak, 95% - os konfidencia szinten szignifikáns különbség nem volt kimutatható, ezért oszlop diagramban egy példán keresztül (1. ábra) szemléltetjük a tendenciát:

  • A kimutatható telepképző egység szám a legkisebb konídium koncentrációval (<10 konídium/100 ml) beoltott termékmintákban jellemzően a 6., két esetben (FV9, AV12) pedig a 8. hét alatt nullára csökkent.
  • 10-50 konídium/100 ml kiindulási koncentráció esetén a membránszűréssel kimutatható telepképző egység 2-3 hét alatt egy nagyságrenddel csökkent, majd 10 hét múlva (FV8 esetén a 8. héten) már nem volt kimutatható telepképző egység az 500 ml-re emelt térfogatú mintában sem.
  • 100-500 konídium/100 ml kiindulási koncentrációnál a membránszűréssel kimutatható telepképző egység hasonlóan, 2-4 hetenként csökkent egy-egy nagyságrenddel, így az 500 ml-ben kimutatott telepképző egység a mérések 8-12. hetében érte el a nullát.

 

Túlélő telepképző egység számának alakulása  aC. cladosporoides CC F 50törzzselbeoltott szénsavas mintáknál

A telepképző egység számának alakulását egy példán keresztül (2. ábra) szemléltetjük. Minden, a vizsgált C. cladosporoides CC F 50törzzsel beoltott szénsavas mintában, aF. oxysporum CC F 36törzzsel beoltott mintákhoz hasonlóan egyértelmű csökkenő telepképző egység tendenciát mértünk, a különböző termékminták eredményei között 95% - os konfidencia szinten szignifikáns különbség nem volt kimutatható. A túlélő telepképző egység számaz alábbiak szerint alakult:

  • A kimutatható telepképző egység a legkisebb konídium koncentrációval (<10 konídium/100 ml) beoltott termékmintáknál az AV7, FV8 kódjelű termékminták esetében 6-, az összes többi vizsgált palackozott szénsavas forrás- és ásványvíz esetében 8 hét alatt csökkent nullára.
  • 10-50 konídium/100 ml kiindulási koncentráció esetén a membránszűréssel kimutatható telepképző egység 2-3 hét alatt egy nagyságrenddel csökkent, majd jellemzően a 8. héten már nem volt kimutatható telepképző egység az 500 ml-re emelt térfogatú mintában sem.
  • 100-500 konídium/100 ml kiindulási koncentrációnál a membránszűréssel kimutatható telepképző egység hasonlóan, 2-4 hetenként csökkent egy-egy nagyságrenddel. Az 500 ml-ben kimutatott élő telepképző egység a mérések 10-12. hetében érte el a nullát.

 

Túlélő telepképző egység számának alakulása  aP. chrysogenum NCAIM F 00837törzzsel beoltott szénsavas mintáknál

A P. chrysogenum NCAIM F 00837esetében az előzőekben tárgyalt két fonalasgomba törzsnél valamivel nagyobb rezisztenciát tapasztaltunk a termékminták szénsavtartalmával szemben, de ezt a különbséget a statisztikai vizsgálataink 95%-os konfidenciaszinten nem támasztották alá.

  • A legkisebb beoltási koncentráció (<10 konídium/100 ml) esetében a 8. héttől (kivétel az FV8 kódjelű minta, ahol csak a 10. héten)
  • 10-50 konídium /100 ml esetében a 10. héttől (kivétel az AV10 kódjelű minta, ahol már a 8. héten sem tudtunk kimutatni túlélő telepképző egységet)
  • a legnagyobb kiindulási telepszámnál (100-500 konídium/100 ml) minden esetben a 12. héten

A telepképző egység eredmények a különböző szénsavas termékmintáknál nem mutattak szignifikáns különbséget, így azt oszlop diagramban itt is egy példán keresztül (3. ábra) szemléltetjük.

 

Túlélő telepképző egység számának alakulása  azA. fumigatus NCAIM F 00673törzzselbeoltott szénsavas mintáknál

Az A. fumigatus NCAIM F 00673esetében az előzőekben tárgyalt 3 fonalasgomba törzsnél szignifikánsan erősebb rezisztencia volt tapasztalható a vizsgált termékminták szénsavtartalmával szemben. A beoltott palackokban a tervezett 12 hét vizsgálati időtartam elteltével is mértünk túlélő telepképző egységet. Az eredmények tükrében egy kiegészítő vizsgálatot végeztünk a beoltást követő 26. héten. Kimutatható telepképző egységet, még ekkor is találtunk. A TKE szám csökkenés tendenciája a következőképpen alakult:

  • <10 konídium/100 ml kiindulási telepszám esetében az első 12 hétben igen gyengén csökkenő illetve stagnáló telepképző egység számot tapasztaltunk. A 26. héten az 500 ml-re megemelt mintamennyiségben 0,2-2,2 TKE/100 ml túlélő telepképző egységet mutattunk ki.
  • 10-50 konídium/100 ml kiindulási telepszám esetében az első 12 hétben enyhén csökkent a túlélő telepképző egység. A 26. héten 0,8-7,6 TKE/100 ml túlélő telepképző egység volt tapasztalható. A minta mennyiségét itt is 500 ml-re emeltük.
  • A 100-500 konídium/100 ml kiindulási koncentrációjú mintáknál az előzőekhez hasonlóan csekély TKE szám csökkenést tapasztaltunk. A 26. héten megismételt, 500 ml-re emelt térfogatú membránszűrés eredményei 1,6-11,6 TKE/100 ml -t mutattak.

A telepképző egység eredményeket oszlop diagramban itt is egy példán keresztül (4. ábra) mutatjuk be.

 

1. ábra: Túlélő F. oxysporum CC F 36 telepképző egységek száma az AV7 kódszámú szénsavas ásványvíz mintába való beoltás után. TKE = telepképző egység

 

2. ábra: Túlélő C. cladosporoides CC F 50 telepképző egységek száma az FV9 kódszámú szénsavas forrásvíz mintába való beoltás után. TKE = telepképző egység

3 .ábra: Túlélő P. chrysogenum NCAIM F 00837 telepképző egységek száma az FV8 kódszámú szénsavas forrásvíz mintába való beoltás után. TKE = telepképző egység

 

4. ábra: Túlélő A. fumigatus telepképző egységek száma az AV12 kódszámú szénsavas ásványvíz mintába való beoltás után. TKE = telepképző egység

 

 

Túlélő telepképző egység szám a szénsavmentes palackozott vízmintákban

A szénsavmentes palackozott vízminták eredményeinekértékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a vizsgálat során ameddig a palack térfogata ezt lehetővé tette, ugyanazt a palackot mintáztuk az egymást követő mintavételi időpontokban. Minden mintavétel előtt a homogén minta előállítása érdekében a palackokat erőteljesen felráztuk, így a hifák töredezése miatt idővel nagyobb számú élő telepképző egységet tudtunk kimutatni, mintha rázás nélkül, nyugalomban inkubáltuk volna a palackokat. Ez a körülmény rávilágít arra a tényre, hogy a fonalasgombák telepképző egység meghatározása folyékony közegből számszerűségét tekintve nem adhat egyértelmű eredményt. A telepszám meghatározás említett nehézségeit jól szemléltetik a következő alfejezetekben bemutatott oszlopdiagramok (5-8. ábrák).

 

Túlélő telepképző egység számának alakulásaF. oxysporum CC F 36 törzzsel beoltott szénsavmentes mintáknál

A vizsgált F. oxysporum CC F 36törzs a kísérleteink során ingadozó túlélő telepképző egység számot mutatott.Tendenciáját tekintve csak a két kisebb beoltási koncentrációjú mintáknál mutatott növekedő élő telepképző egység eredményeket. A kimutatható telepképző egység szám növekedés az esetek nagy részében itt sem jelentős, a legnagyobb növekedést az AV5 kódjelű ásványvíz >10 TKE/100 ml kiindulási koncentrációjánál tapasztaltunk. Itt közel 100-szoros volt mérhető a 12. hét végén. Ezzel szemben a 10-50 konídium/100 ml beoltási koncentrációjú mintáknál a TKE növekedés maximum 10 -szeres volt. A kísérletek végére pedig  a kiindulási tartomány közelébe csökkentek.

  • A legkisebb beoltási koncentrációjú mintáknál (<10 konídium/100 ml) a telepképző egység szám erős ingadozás mellett csekély mértékű (maximum 2 logaritmus) emelkedést mutatott a vizsgált időszakban. A 20. héten mért TKE minden esetben nagyobb volt a kiindulási értéknél
  • A 10-50 TKE/100 ml beoltási koncentrációjú mintáknál az élő TKE szám növekedés kisebb mértékű volt, de szintén minden mintánál emelkedő tendenciát mutatott.
  • Ezzel szemben a nagy kiindulási koncentrációjú mintáknál (100-500 konídium/100 ml) az ingadozó élő TKE érték stagnált, esetenként a kiindulási érték közelébe, illetve alá is süllyedt a vizsgálatok utolsó hetében.

A telepképző egység eredményeket oszlop diagramban a szénsavas forrás- és ásványvíz minták eseményeit tárgyaló fejezetekhez hasonlóan itt is egy példán keresztül (5. ábra) szemléltetjük

A statisztikai elemzések 95%-os konfidencia szinten rámutatnak, hogy a F. oxysporum CC F 36 kimutatható túlélő telepképző egység száma a kísérleteink során a C. cladosporoides CC F 50 törzsnél szignifikánsan nagyobb, a P. chrysogenum NCAIM F 00837 illetve A. fumigatus NCAIM F 00673 penészgombákénál szignifikánsan kisebb.

 

Túlélő telepképző egység számának alakulása  a C. cladosporoides CC F 50 törzzsel beoltott szénsavmentes mintáknál

A telepképző egység eredményeket oszlop diagramban ismét egy példán keresztül (6. ábra) szemléltetjük.

A telepképző egységek száma a vizsgált C. cladosporoides CC F 50törzs esetében csak igen kis mértékben emelkedett, majd a vizsgált időtartam végére kisebb ingadozással jellemzően a kiindulási érték alá csökkent. Ezek az eredmények egybevágnak a vizuális nyomon követés során tapasztaltakkal, ahol a vizsgált fonalasgomba fajok közül C. cladosporoides CC F 50esetén észleltünk legkésőbb szemmel látható termékkárosítást.

  • A <10 és a 10-50 konídium/100 ml kiindulási koncentrációjú mintáknál a vizsgált időszakban élő TKE szám ingadozás mellett, tendenciáját tekintve inkább stagnáló értékeket mértünk. Csak elvétve volt tapasztalható egy-egy kiugró 0,5-1 nagyságrendű TKE szám emelkedés.
  • A legnagyobb beoltási koncentrációjú mintáknál (100-500 konídium/100 ml) szintén ingadozó TKE számot tapasztaltunk, itt azonban minden mintánál csökkent a kimutatható élő TKE szám a vizsgált időszak (20 hét) végére.

Tapasztalható volt aC. cladosporoides CC F 50törzzsel beoltott szénsavmentes mintáknál, hogy a különböző koncentrációban beoltott azonos terméket tartalmazó palackok a kísérlet során többségükben végig megtartották a kiinduláskor jellemző élő TKE szám különbséget. Ezt a többi fonalasgomba fajnál nem tűnt konzekvensnek. Az előző alfejezetben tárgyalt F. oxysporum CC F 36 esetében például többször tapasztalható volt, hogy a 10-50/100 ml nagyságrenddel beoltott minták TKE száma már akár a 3. vizsgálati héten meghaladta az egy nagyságrenddel nagyobb beoltási koncentrációjú párhuzamos mintáét. A statisztikai elemzések 95%-os konfidencia szinten rámutatnak, hogy a kimutatható túlélő TKE száma a kísérleteink során a C. cladosporoides CC F 50 törzsnél szignifikánsan kisebb, mint a többi vizsgált penészgomba esetében.

Szintén C. cladosporoides CC F 50törzzsel beoltott palackozott szénsavmentes ásványvizekkel végeztek megfigyeléseket Fujikawa és munkatársai (1999). Azokban a mintákban, amelyeket a beoltás előtt sterileztek, a beoltást követő harmadik hónaptól jelentős növekedést tapasztaltak a TKE számban, míg a nem elősterilezett mintáknál a mi eredményeinkhez hasonlóan TKE szám stagnálásról számolnak be. Ezek az eredmények a feltételezett kísérő baktériumflóra gátló hatásával magyarázhatóak.

A kereskedelemben kapható palackozott szénsavmentes forrás- és ásványvizek mikrobiológiai vizsgálati eredményeiről beszámoló szakirodalom szerint (Cabral & Pinto, 2002) azokban az esetekben, amikor a palackban szabad szemmel észlelhető, fonalasgombák okozta termékkárosítás is észlelhető, a minták 50%-ban C. cladosporoidestalálható.

 

Túlélő telepképző egység számának alakulása  aP. chrysogenum NCAIM F 00837törzzsel beoltott szénsavmentes mintáknál

A P. chrysogenum NCAIM F 00837esetében szintén tapasztaltunk ingadozást a szénsavmentes minták túlélő TKE eredményeiben, azonban az előzőekben tárgyalt két fonalasgomba fajjal ellentétben a tendencia egyértelműen emelkedést mutat minden kiindulási koncentrációnál és minden termékmintánál.

  • A legkisebb beoltási koncentrációjú (<10 / 100 ml) mintáknál az élő TKE szám növekedés a vizsgált időszak végére elérte a 2-3 nagyságrendet. A legerőteljesebben az FV1-, a leggyengébben az AV4 kódjelű mintában szaporodott a vizsgált P. chrysogenum NCAIM F 00837törzs.
  • A 10-50 /100 ml nagyságrenddel beoltott mintákban a TKE növekedés valamivel mérsékeltebb (1-2 logaritmus), de egyértelműen kimutatható.
  • A várttal ellentétben a legnagyobb beoltási koncentrációval rendelkező mintáknál (100-500 /100 ml) volt a legcsekélyebb intenzitású (jellemzően 1 logaritmus) a kimutatható TKE szám növekedés.

A statisztikai elemzések 95%-os konfidencia szinten rámutatnak, hogy a kimutatható túlélő TKE szám a kísérleteink során a P. chrysogenum NCAIM F 00837törzsnél szignifikánsan nagyobb, mint a C. cladosporoides CC F 50 és a F. oxysporum CC F 36 penészgomba esetében, de nem mutatható ki szignifikáns különbség az A. fumigatus NCAIM F 00673 törzs eredményeivel szemben.

A TKE szám kimutatások eredményei itt is összhangban állnak a vizuális nyomon követésnél tapasztaltakkal, ahol a P. chrysogenum NCAIM F 00837 törzzsel beoltott szénsavmentes mintáknál mind a F. oxysporum CC F 36 mind pedig aC. cladosporoides CC F 50törzsekkel beoltott szénsavmentes mintákénál hamarabb jelentkezett szabad szemmel látható termékkárosítás.

A Penicillium fajok jó szaporodóképességéről számol be Cabral és Pinto, (2002) is, akik az általuk vizsgált, mind a szemmel látható fonalasgomba micéliumot tartalmazó mind szabad szemmel észlelhető fonalasgomba fonalat nem tartalmazó minták 46-46%-ban identifikáltak Penicillium fajokat.

A telepképző egység eredményeket oszlop diagramban az előzőekhez hasonlóan, itt is egy példán keresztül (7. ábra) szemléltetjük.

 

Túlélő telepképző egység számának alakulása  azA. fumigatus NCAIM F 00673 törzzselbeoltott szénsavmentes mintáknál

Az általunk vizsgált A. fumigatus NCAIM F 00673törzzselbeoltott szénsavmentes mintáknál hasonló tendenciákat tapasztaltunk, mint a P. chrysogenum NCAIM F 00837esetében. Ezen eredményekkel szintén jól egyeznek a vizuális nyomon követésnél tapasztaltak, ahol a vizsgált szénsavmentes palackozott forrás- és ásványvizeknél két terméknél az A. fumigatus (FV1, AV5), két esetben aP. chrysogenum NCAIM F 00837(AV3, AV4) okozott először szabad szemmel észlelhető termékkárosítást két esetben pedig mindkét fonalasgomba törzzsel beoltott mintáknál egy időben jelentkeztek a szemmel látható termékromlások.

  • A legkisebb beoltási koncentrációjú minták (<10 konídium /100 ml) esetében TKE szám növekedés változó mértékű (1-3 logaritmus), de minden mintánál kimutatható.
  • A közepes beoltási koncentrációjú mintáknál (10-50 konídium /100 ml) az előzőekhez hasonló nagyságendű TKE szám emelkedés tapasztalható a vizsgált időtartamban.
  • A legvisszafogottabb TKE növekedést itt is a legnagyobb kiindulási koncentrációjú (100-500 konídium/100 ml) mintáknál tapasztaltuk.

A statisztikai elemzések 95%-os konfidencia szinten rámutatnak, hogy a kimutatható TKE száma a kísérleteink során a A. fumigatus NCAIM F 00673 törzsnél szignifikánsan nagyobb, mint a C. cladosporoides CC F 50 és a F. oxysporum CC F 36 penészgomba fajok esetében, de nem mutatható ki szignifikáns különbség az P. chrysogenum fajt reprezentálóNCAIM F 00837 törzs eredményeivel szemben.

A telepképző egység eredményeket oszlop diagramban ismét egy példán keresztül (8. ábra) szemléltetjük.

 

5. ábra: Túlélő F. oxysporum CC F 36 telepképző egységek száma az FV1 kódszámú szénsavmentes forrásvíz mintába való beoltás után. TKE = telepképző egység

 

6. ábra: Túlélő C. cladosporoides CC F 50 telepképző egységek száma az AV3 kódszámú szénsavmentes ásványvíz mintába való beoltás után. TKE = telepképző egység

 

7. ábra: Túlélő P. chrysogenum NCAIM F 00837telepképző egységek száma az FV2 kódszámú szénsavmentes forrásvíz mintába való beoltás után. TKE = telepképző egység

 

8. ábra: Túlélő A. fumigatus NCAIM F 00673telepképző egységek száma az AV6 kódszámú szénsavmentes ásványvíz mintába való beoltás után. TKE = telepképző egység

 

A túlélő telepképző egység szám meghatározás eredményeinek összefoglalása

 

A szénsavas termékmintáknál a membránszűréssel, illetve lemezöntéssel meghatározott túlélő TKE szám alapján megállapítható, hogy a vizsgált penészgomba fajok túlélése egyrészt a vizsgált fonalasgomba törzstől függött, másrészt attól, hogy a vizsgált palackozott forrás- és ásványvízminták szénsavat tartalmaztak, vagy sem. Nem volt kimutatható szignifikáns különbség a különböző kiindulási konidium koncentrációk, illetve a különböző származási helyű, összetételű palackozott forrás- és ásványvizek (eltekintve a szénsavtartalomtól) között.

A túlélő TKE szám meghatározás eredményei a szénsavas palackozott forrás- és ásványvízmintákban egyértelmű csökkenést mutattak, az A. fumigatus NCAIM F 00673kivételével a vizsgált időtartam végén nem mutattunk ki túlélő telepképző egységet. Ezzel szemben a szénsavmentes palackozott forrás- és ásványvíz mintáknál egyes esetekben kimutatható volt lassú csökkenés, stagnálás és jelentős szaporodás is a túlélő telepképző egységek száma alapján.

A szénsavtartalommal szemben a legellenállóbb az A. fumigatus NCAIM F 00673 volt, és ez a különbség szignifikánsnak mutatkozott az összes többi vizsgált penészgombával szemben. Az A. fumigatus NCAIM F 00673 törzzsel beoltott termékmintákban is tapasztalható volt  lassú TKE szám csökkenés az idő függvényében, azonban még a 26. héten megismételt mintázás alkalmával is volt  kimutatható túlélő TKE  az összes szénsavas termékmintában. A P. chrysogenum NCAIM F 00837aF. oxysporum CC F 36és C. cladosporoides CC F 50 nem élte túl a szénsavas termékmintákba való beoltást követő 12 hetet.

Összességében megállapítható hogy ez utóbbi három fonalasgomba törzs esetén az összes szénsavas termékmintában a kimutatható TKE szám kisbeoltási koncentráció (<10 konídium/100 ml) esetében 6-8, közepes beoltási koncentráció (10-50 konídium/100 ml) esetén 8-10, míg nagyobb kiindulási koncentráció (100-500 konídium/100 ml) esetén 10-12 hét alatt a kimutathatósági határ alá csökkent. Az enyhén szénsavas termékmintákban (szénsavtartalom < 4,5 g/l) a TKE csökkenés lassabban ment végbe, mint a nagyobb szénsavtartalmú termékmintáknál, azonban ez az eltérés nem mutatkozott szignifikánsnak.

A kimutatható TKE csökkenés mértéke tehát fonalasgomba fajok szerint eltérő volt, de minden szénsavas termékmintánál kimutatható volt, mely eredmény alátámasztja a vizuális nyomon követésnél tapasztaltakat.

 

A szénsavmentes termékmintákban a beoltást követően a kimutatott telepképző egységek számában növekedést tapasztaltunk, mely egyes mintákban erőteljessé vált, más esetekben csekély maradt, sőt a vizsgált C. cladosporoides CC F 50törzs esetében a vizsgált időszak végén TKE csökkenés is előfordult. Összehasonlítva a vizsgált fonalasgomba fajokat nem volt kimutatható szignifikáns különbség a P. chrysogenum NCAIM F 00837és az A. fumigatus NCAIM F 00673 esetében a kimutatható TKE számban. A F. oxysporum CC F 36ésa C. cladosporoides CC F 50penészgomba törzsek TKE száma ezzel szemben szignifikánsan alacsonyabbnak mutatkozott a másik kettőhöz viszonyítva.

 

A vizuális nyomon követés és a telepképző egység szám alakulásának összevetése

 

A szabad szemmel látható termékkárosítás időpontjában vizsgált fonalasgombák TKE száma és a termékkárosítás megjelenésének időpontja között a nagyszámú (432 palack) mintánk vizsgálata alapján nem volt kimutatatható összefüggés. Az eredményeket ebből a szempontból a 9. ábra szemlélteti. A diagram alapján az állapítható meg, hogy a szemmel látható termékkárosítás megjelenésének pillanatában a C. cladosporoides CC F 50eseténvolt a legkisebb, a P. chrysogenum NCAIM F 00837esetén pedig a legnagyobb a kimutatható TKE szám. Itt kell azonban megemlíteni azt a körülményt, hogy a vizuális nyomon követés és a TKE meghatározás nem azonos palackokból történt, és a minták kezelése is némileg eltért. A vizuális nyomon követéshez használt palackokat hetente átforgattuk ugyan, de erős mechanikai rázkódásnak nem tettük ki, míg az élő TKE meghatározásánál minden alkalommal erősen felráztuk a palackokat a homogén mintavétel céljából, ami a hifák töredezésével járhatott, így relatíve nagyobb telepképző egység számot eredményezhetett. Szintén említésre érdemes az a tény is, hogy több esetben (jellemzően a C. cladosporoides CC F 50esetében) a kimutatható TKE száma az idő előre halad tával a szénsavmentes palackozott forrás- és ásványvízmintákban is csökkent, így előfordult olyan eset is, hogy a szemmel látható termékkárosodás időpontjában nem az abszolút értelemben vett legnagyobb élő TKE számot mértük. A mintában ez esetben már a csökkenő TKE számot mutattunk ki. Szakirodalmi adatok (Cabral & Pinto 2002) alátámasztják azon megfigyelésünket, mely szerint az aktuálisan kimutatható élő TKE és a szemmel látható fonalasomba okozta termékkárosítás nem feltétlen van egymással összhangban.

 

9. ábra: Telepképző egységek száma a szemmel látható termékromlás megjelenésének észlelésekor a vizsgált szénsavmentes palackozott forrás- és ásványvíz termékmintákban

 

Következtetések és javaslatok

 

Szénsavmentes ásványvizeknél a penészgombák igen kis kiindulási koncentráció esetén szemmel látható micélium növekedést és ezzel termékkárosítást okozhatnak,így ezzel összefüggő fogyasztói panaszokkal kell számolnunk. A szabad szemmel látható micélium képződés veszélyét fokozza, hogy a szénsavmentes forrás- illetve ásványvizek szavatossági ideje az általunk nyomon követett 26 hétnél általában hosszabb, jellemzően 52 hét. A beoltásos vizsgálatok eredményei arra mutatnak rá, hogy a penészgombák a tápanyagszegény szénsavmentes forrás- illetve ásványvízben is képesek túlélni, szaporodni, azaz a penészgombák jelenléte szénsavmentes forrás- illetve ásványvízben potenciális veszélyt jelentenek.

 

A vizsgált szénsavas forrás- és ásványvizekben szabad szemmel látható micélium képződés a beoltást követő 26 hét alatt nem volt tapasztalható, így ezeknél a termékeknél fogyasztói panaszra nem kell számítani. Azonban a humánpatogén A. fumigatus NCAIM F 00673aszénsavas palackozott forrás- illetve ásványvízben 26 hét után is mutatott túlélést. Egyes obligát módon humánpatogén penészgombák tehát a szénsavas forrás- és ásványvizekben is potenciális veszélyt jelenthetnek.

 

Mindezek tekintetbe vételével a palackozott forrás- és ásványvíz előállítás során javasolt a fonalasgombák jelenlétének kimutatására alkalmas környezeti-, valamint végtermékre vonatkozó mikrobiológiai monitor bevezetése. Fontos lehet továbbá a termék felszabadítási és figyelmeztetési határértékek felállítása is. Javasolt ezen felül pozitív eredmény esetén a készterméket zárolni, a romlási jelenséget okozó penészgomba fajszerinti azonosítását. (identifikálás) elvégezni A. fumigatus, vagy más obligát módon patogén penészgomba bizonyított jelenléte esetén azonnali fertőtlenítést, illetve fertőtlenítő takarítást beiktatni.        

 

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

 

1. Carbal, D; Fernandez Pinto, V.E.: Fungal spoilage of bottled mineral water. Int. J. Food Microbiol. 72, 73-76 (2002).

 

2. Criado, M.V.; Fernandez Pinto, V.E.; Badessari, A.; Cabral, D.: Conditions that regulate the growth of moulds inoculated into bottled mineral water Int. J. Food Microbiol. 99, 343-349 (2005).

 

3. Fujikawa, H; Wauke, T.; Kusunoki, J et al.: Contamination of microbial foreign bodies in bottled mineral water in Tokyo, Japan. Journal of Applied Microbiology. 82, 287-291 (1997).

 

4 Fujikawa, H; Aketagawa, J.; Nakazato, M.; Wauke, T; Tamura, H.; Morozumi, S; Ioth, T.: Growth of moulds inoculated into commercial water. Letters in Applied Microbiology. 28, 211-215 (1999).

 

5. Mavridou, A.: Study of the bacterial flora of a non-carbonated natural mineral water. Journal of Applied Bacteriology. 73, 355-361 (1992).

 

6. Morais, P. V.; Da Costa, M. S.: Alternations in the major heterophic bacterial populations isolated from a still bottled mineral water. Journal of Applied Bacteriology.69, 750-757 (1990).

 

7. Moreira, L.; Agostinho, P.; Morais, P. V.; Da Costa, M. S: Survival of allochthonous bacteria in still mineral water bottled in polyvinyl chloride (PVC) and glass. Journal of Applied Bacteriology. 77, 334-339 (1994).

 

8. Warburton, D. W; McCormix, J. K.; Bowen, B.: Survival and recovery of Aeromonas hydrophilia in water: development of methodology for testing bottled water in Canada. Canadian Journal of Microbiology. 40, 145-148 (1994)

 

 

 

 

 

Szerzők: Pap Kata PhD1, Tornai-Lehoczki Judit PhD2,  Syposs Zoltán PhD2

 

1Budapesti Corvinus Egyetem,

Élelmiszer Tudományi Kar, Mikrobiológia és Biotechnológi Tanszék, 1118, Budapest Somlói út 14-16.,

 

2Budapesti Corvinus Egyetem,

Élelmiszer Tudományi Kar, Mezőgazsasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyüjteménye, 1118, Budapest Somlói út 14-16.

 

 

A cikk egyes részei az alábbi kiadványban kerültek publikációra:

K. Pap, J. Lehoczki-Tornai, Z. Syposs, Mold challenge study in bottled waters, Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica, 55 (2), pp. 145–154 (2008)