A víz jellege

Az ásványvizek osztályozása az eredet szempontjából fontos makro-ionok elöfordulási aránya alapján.

A földtani adottságokból származó egyes víztípusokat osztályozni, kémiai tulajdonságok alapján kell.

A makro alkatrészek általában jellemzik azt a környezetet, víztároló kőzetet, amellyel a leghosszabb ideig volt kapcsolatban a víz, földalatti útja során.Ezek alapján a kationok közül a nátrium (Na+), a kalcium (Ca2+) és magnézium (Mg2+); az anionok közül pedig a (Cl), szulfát (SO24-) és a hidrogén –karbonát (HCO3) jelenlétének egymáshoz viszonyított aránya alapján– figyelembe véve a kombinációs eseteket– 49 osztályba sorolhatók a hévizek.

Az összehasonlítás nem a felsorolt ionok koncentrációja alapján mérlegelendő, hanem az ebből számított mval %-ok (Than féle egyenérték %-ok) között, amelyeknek összege az egyes csoportokban (kation, anion) 100-100 %.

A Than féle egyenérték azt adja meg, hogy egy meghatározott alkotórészből -oldott állapotban –egy liter víz hány mg egyenértéksúlyt tartalmaz. Jelölése : mval / liter. A vizsgálattal meghatározott mg/ l értékből a mval /l érték úgy számolható ki, hogy a mg-ok számát a kérdéses alkotórész egyenértéksúlyával elosztjuk. (Valamely elem egyenértéksúlya egyenlő az atomsúly és vegyérték hányadosával.)

A víz típusának a makroelem-tartalom alapján való meghatározásakor csak a 20 mval (egyenérték) %-nál nagyobb mennyiségben jelenlévő ionok jönnek számításba.

A a makroionok előfordulási aránya alapján a 9 fő típus és 40 altípus a következő:

nátrim-kloridos

kalcium-klridos

magnéziu-kloridos

nátrium-szulfátos

kálcium-szulfátos

magnézium-szulfátos

nátrium-hidrogén-karbonátos

kálcium-hidrogé.karbonátos

magnézium-hidrogén-karbonátos

kevert

Főtípusról akkor beszélünk, ha a jellemző ionok közül csak egy kation illetve anion éri el vagy haladja meg a 20 mval %-ot.

Ha emellett egyéb kation és anion is jelleget megadó mennyiségben van jelen, a víz altípusokba sorolható.

Budapesti ásványvíz

A Magyarországon előforduló ásványvíz-típusokat felszín alatti elhelyezkedésük és az ezzel szorosan összefüggő jellegük alapján csoportosíthatjuk:

Legnagyobb számban a rétegvíz eredetű Na-HCO3 és Na-HCO3-Cl típusú vizek fordulnak elő.

Sok helyen keveredési lehetőség van a mészkőben, dolomitban tárolt vízzel való elegyedésre. Így alakulnak ki a Na-Ca-HCO3 és a Na-Ca-Mg-HCO3 illetve az Na-Ca-HCO3-Cl jellegű víztípusok.

Jellemzően kevert víztípus a budapesti hévízcsoport, ahol a típusos karsztvíz jellegű Ca-Mg-HCO3 és a kevert Na-Ca-Mg-HCO3-Cl-SO4 víztípusok között a különböző összetételű vizek számos fajtája fordul elő.

Talajvíz eredetűek– szomjúság oltására nem használható—a Na-Mg-SO4 és a Na-SO4 jellegű keserű gyógyvizek.

Szén-dioxid tartalmú vizek a vulkáni utóműködés és a vízadó kőzet hatására keletkeznek és annak hatására kialakult Ca-Mg-HCO3-CO2 és Ca-HCO3-CO2 jellegűek.

Természetesen ezek a vizek a makro-ionok által meghatározott víztípusok mellett jelentős számban tartalmazhatnak olyan szerves- vagy szervetlen eredetű anyagokat, amelyek az egészségre kedvező hatással vannak.

Harc a PET palackok ellen címmel

Ásvány- és gyógyvizek összetétele