Brau Beviale – Nürnberg párbeszédet kezdeményez

November 10-12. között Nürnbergben, az év legfontosabb Brau Beviale 2009 vásári rendezvényén, találkoztak az európai italipar képviselői. Ezen jelen volt 1400, italipari nyersanyagokat, technológiát, logisztikát és értékesítési ötleteket bemutató kiállító, valamint 34000 befektető szellemű látogató. Az elmondottak szerint a „Brau Beviale Közösség” fele a 2008-as vásárt az újdonságokról való értesülés céljából látogatta meg. Ugyanúgy fontos szerep jutott a tapasztalatcserének, a kapcsolatok ápolásának, a továbbfejlesztésnek, a piacorientációnak és a befektetési döntéseket célzó előkészületeknek is. A már megszokott és sajátos szertartásával a nürnbergi szakmai ágazat továbbra is fenntartotta a mindenre kiterjedő üzleti lelkesedést: Időt szánt a partnerekkel, munkatársakkal, barátokkal és a terméküket bemutató szakmabeliekkel való értékes beszélgetésekre, a kapcsolatok ápolására és a tapasztalatok továbbadására.

A vásár alatt az új évtizedben mutatkozó kihívások is számos témát nyújtottak. Az elmúlt évtizeden kívül aligha történt meg, hogy egy világméretű válsággal kezdődjön – a dot.com válság kitörésével – és egy még nagyobbal végződjön. Persze az európaiak számára az ezredforduló csak egy naptár szerinti törés volt: egy korszak befejezése, nem korszakforduló. Mivel, ha szigorúan történelmi szempontból tekintjük, a vasfüggöny lehullása és a hidegháború befejezése óta napjainkig Európában a fejlődés folyamatosan történt.

Az elmúlt két évtizedi európai integrációs folyamat megteremtette a világ legnagyobb belső piacát. A számos kritika ellenére, láthatók az eddigi megvalósítások: A 27 tagállamú Európai Unió az euró bevezetésével az egyik legerősebb valutával rendelkezik. Az Európai Unió a nemzetközi válságkezelés egyik fontos szereplője, továbbá több mint 500 millió állampolgárnak magas szintű jogi és szociális biztonságot nyújt. Nem szabad elfelejteni: Fejlődésük során a mai 20 évesek európai generációja nemcsak az EU-bővítéseket, hanem a belső piacon belül biztosított négy szabadságot is megtapasztalta: a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad mozgását.

Ha a jelenkori európai történelemben létezik egy korszakforduló, az a 2009-es év. A mély és fájdalmasan világméretű pénzügyi és gazdasági válsággal az a bámulatos európai gazdasági fellendülés is véget ért, amely több mint két évtizeden keresztül Közép- és Kelet-Európában a nemzetgazdaságok növekvő mutatóit eredményezte. Ezt aligha tudja valaki jobban, mint a sörfőzők és az italgyártók. Majdnem húsz éven keresztül Európában a sör- és italfogyasztás növekedést mutatott. Azonban aki jobban odafigyelt, észrevette: az összességében pozitív fejlődés a közép- és kelet-európai fogyasztók példátlan felfutásának volt köszönhető. Miközben Nyugat-Európa több piacán az italértékesítés csökkenő trendet mutatott, a közép- és kelet-európai piacokon a sör és alkoholmentes italok iránti kereslet nem ismert határokat. Ebből hasznot húztak a Brau Beviale vásárt látogató beszállítók is. A befektetések a világszerte tevékenykedő sör- és italgyártó vállalatcsoportoknak éveken át jó megrendeléseket biztosítottak. Ámde az európai italfogyasztás ellenirányú fejlődése 2009-ben hirtelen véget ért: Hirtelen az összes piac nyomás alá került. A jelek recesszióra utaltak és elkezdődött a hanyatlás. Mivel a magánfogyasztás, különösen az európaiak italra fordított kiadásai nem függetleníthetők a makrogazdasági fejlődéstől, sok minden attól függ, hogy ebben az évben és a következő években a nemzetgazdaságok milyen mértékben javulnak, és milyen gyorsan érik el újra növekedési és foglalkoztatási potenciáljukat.

A 2010-es globális gazdasági kilátásokra vonatkozó világbanki jelentés szerint a világgazdaság felépülése bizonytalannak mutatkozik még akkor is, ha a pénzügyi válság legrosszabb fázisa már elmúlt. A világszerte 2009-ben 2,2 százalékkal csökkenő bruttó hazai össztermék (GDP) ebben az évben 2,7 százalékkal, 2011-ben pedig 3,2 százalékkal növekedhet. Habár ez a legvalószínűbb forgatókönyv, mégis a kilátást bizonytalanságok homályosítják el. Attól függően, hogy a következő negyedévben milyen mértékben fejlődik a fogyasztói és az üzleti környezet, valamint a fiskális és a pénzpolitikai ösztönző programok ütemezésének függvényében 2011-ben az előrejelzett növekedés csak 2,5 százalékos, de lehet akár 3,4 százalékos is. A fejlődő országok esetében egy aránylag erős javulás várható: 5,2 százalék ebben az évben és 5,8 százalék a következő évben a 2009-es évi 1,2 százalék után. A gazdagabb országokban a GDP 2009-ben 3,3 százalékkal csökkent és kisebb mértékben fog nőni, mégpedig 1,8 százalékkal 2010-ben és 2,3 százalékkal 2011-ben.

Mindazonáltal GDP-prognózisában az Európai Bizottság nem annyira optimista, mint a világbank. Szerinte ebben az évben az Európai Unió 27 országában a gazdasági teljesítmény 2 százalékos csökkenése várható.

Úgy gondolják, hogy a kanadai brit piackutatás, az olló ismét megnyílik Nyugat-Európában és Közép-, illetve Kelet-Európa között. Kelet-Európa közt. Ők abból indulnak ki, hogy Nyugat-Európában a recesszió hatása sokkal erősebb, mint Közép- és Kelet-Európa sok országában, ahol ez csak az eladási forgalom ideiglenes visszaeséséhez vezet. Közép- és Kelet-Európában már ebben az évben újra növekedni fognak az italértékesítés mutatói, és 2011-ben jelentős javulás fog történni. Ami a sörértékesítést illeti, a Canadean ezeken a piacokon 2010-ben 0,1 százalékos növekedést, 2011-ben pedig 2010-hez viszonyítva 1,6 százalékos növekedést jósol. Az alkoholmentes italok esetében a fejlődés még erőteljesebb lesz. 2010-ben a növekedés lehet akár 1,1 százalékos is, 2011-ben pedig 2 százalékos. Ámde ezek az előrejelzések azt is feltételezik, hogy 2010-ben ezeken a piacokon a gazdasági helyzet jelentősen javul, és a hosszú télnek tulajdoníthatóan csökkent italfogyasztást kompenzálhatja egy forró nyár.

Ha Európát földrajzi egységnek tekintjük, és magában foglalja Oroszországot (142 millió lakos) és Ukrajnát (46 millió lakos), akkor értékesítési volumenét tekintve a következő sorrendet kapja: Oroszország, Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Spanyolország, Ukrajna, Hollandia, Csehország, Románia és Belgium. Még akkor is, ha ebben az évben senki se képes megjövendölni az oroszországi recesszió mértékét, Oroszországban az egy főre eső alkoholmentes italfogyasztás a 2009-es hanyatlást követően 434 l volt, ebben az évben mégis 438 literre és 2011-ben 446 literre jósolható. Viszont a sörfogyasztás 2010/11-ben a 2009-es 79 liter/fő szintnél stagnálhat. Ukrajnában, 2009-ben az alkoholmentes italok fogyasztása csak kis mértékben csökkent: A fogyasztás mértéke változatlan maradt, 399 liter/fő. 2010-ben egy 404 liter/fő növekedés várható, 2011-ben pedig a növekedés eléri a 419 liter/fő mértéket. A sörfogyasztás, mely 2009-ben csak minimálisan a 62 liter/fő mértékre csökkent, 2010-ben javulhat, és újra elérheti a 65 liter/fő mértéket.

Az EU-n belül Lengyelország és Románia a jövő reménysége, még ha csak e piacok méretét is figyelembe vesszük. Lengyelországban az egy főre eső alkoholmentes italok fogyasztásának növekedése a 2009-es 213 literről 223 literre várható ebben az évben és 232 literre a következő évben. Lassú fejlődés tapasztalható a sör esetében: a 2009-es 90 literről 92,7 literre 2011-ben. Ami Romániát illeti, a becslések hasonlóképpen pozitívak: Az egy főre eső alkoholmentes italfogyasztás a 2009-es 228 literről ebben az évben 238 literre és a következő évben 249 literre nő. 2009-ben a válság kitörése után az egy főre eső sörfogyasztás 91 liter volt, ebben az évben 94 literre és 2011-ben 96 literre növekedhet (Canadean).

Számos vállalat és beszállító látja a remény első jeleit. A 2009-es év végén tapasztalt gazdasági fellendülés után a vállalatok egyre több optimizmussal tekintenek erre az évre. Néhány európai országban léteznek javulási tendenciák. Viszont más fontos piacokon, például Kelet-Európában, a helyzet továbbra is nehéz marad.

A recessziótól eltekintve, azok a börzén bejegyzett italgyártó vállalatcsoportok is, amelyeknek szavuk van ezeken a piacokon, a pénzpiac és a részvényesek által elvárt negyedévi nyereségnövekedés céljából a jövőben rá vannak kényszerülve a kiadások megfékezésére. Tehát az európai piac a következő években is nagy kihívások elé állítja az összes piaci szereplőt. Aki Európában dacolni tud a kedvezőtlen fejlődéssel – ezek a következők: még nagyobb árengedmények, erősebb költségnyomások, csökkent fogyasztás, keresletcsökkenés a fogyasztók piacok és csomagolások változatosságával szembeni magas igényei megtartása mellett –, csak az reménykedhet abban, hogy megszabadul a részvényesek büntetésétől. Egy dolog biztos: Európában a sörfőzők és az italgyártók nagymértékben csökkenteni fogják költségeiket. Ez további összevonást jelent, pontosabban telephelyek bezárását és racionalizálást.

Mindenek előtt különös hatást gyakorol a nyilvánosságra az energia- és vízmegtakarítás, mivel ez a környezetvédelmet is szolgálja, ami a Vállalatok fenntartására vonatkozó beszámolók fontos pontja. Jelenleg egy italgyártó vállalatcsoport vízfogyasztása még nem feltételez nagy költségeket, ámbár egy olyan világméretű vállalatcsoportnál, mint a SABMiller, az elkönyvelt évi vízfogyasztás több mint 94,5 milliárd liter. Ennek jelentése: Egy liter sör előállításához több mint 4,5 liter víz szükséges. A víz és energia együtt kiteszi a vállalat költségeinek öt százalékát, így a SABMiller esetében is. Sokkal nagyobbak a kiadások nyersanyagokra, csomagolóanyagokra és munkaerőre.

Ezzel a Braubeviale fontos témái kerülnek megvitatásra. Olyan újító ötleteket, hogy hogyan optimalizálható az üzemi energia- és vízfogyasztás, a vásári események központjában lévő „Energia & Víz“ tematikus pavilon nyújt, melynek szervezői a NürnbergMesse és a müncheni Műszaki Egyetemhez tartozó Competence Pool Weihenstephan (CPW).

A csomagolásra vonatkozó téma is provokatív. A csomagolóanyagokkal kapcsolatos olyan ökológiai aspektusok is, mint az erőforrás-felhasználás, emissziók vagy hulladékok beszédtémák italgyártók és beszállítók közt. A megfelelő sikerekhez hozzájárultak a szoros verseny és a törvényes intézkedések, de maga a sör- és italipar erőfeszítései is. Az újításra való törekvések célozzák a csomagolások számának csökkentését vagy a csomagolások kiküszöbölését, valamint az erőforrások kímélését és a könnyebb újrahasznosítást. Most fontos új és optimalizált megoldásokat találni, melyek a megváltozott feltételek között számos igényt elégítenek ki.